9. század – ma
A cirill ábécé: honnan jött a 33 betű?
Hogyan született a cirill írás, miért nem Cirill alkotta, és mit változtatott rajta az 1918-as helyesírási reform.
Közzétéve:
Az orosz írás első ránézésre idegennek tűnik, pedig a betűk nagy része ismerős forrásból ered: a görög ábécéből. A mai orosz ábécé 33 betűből áll, és aki egy délután rászán, a felismerésükig gyorsan eljut.
Nem Cirill találta ki
A szláv írásbeliség két testvérhez kötődik: Cirillhez (eredeti nevén Konstantinhoz) és Metódhoz, akik a 860-as években Bizáncból indultak a morva fejedelemségbe hittérítőként. Az általuk alkotott írás azonban nem a cirill, hanem a glagolita ábécé volt, amelynek betűformái egyediek, alig hasonlítanak bármi másra.
A cirill ábécé valamivel később, a 9. század végén és a 10. században alakult ki az Első Bolgár Birodalomban. Lényegében a görög nagybetűs írás átvétele, kiegészítve azokkal a jelekkel, amelyekre a szláv hangok miatt szükség volt (például a ж, ш vagy ч hangokhoz). A nevét a tanítómester tiszteletére kapta, nem azért, mert ő alkotta.
A Kijevi Rusz a 988-as kereszténység-felvétel után az egyházi szláv nyelvvel együtt ezt az írást vette át.
A betűk három csoportja
A tanuláshoz érdemes a 33 betűt három csoportra bontani:
| Csoport | Példák | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Ugyanúgy néz ki, ugyanúgy hangzik | А, К, М, О, Т | a latin írásból is ismerős |
| Ismerős alak, más hang | В (v), Н (n), Р (r), С (sz), У (u), Х (h) | a leggyakoribb kezdő hiba forrása |
| Új alak | Б, Г, Д, Ж, З, И, Л, П, Ф, Ц, Ч, Ш, Щ, Э, Ю, Я | részben görög eredetűek |
Külön figyelmet érdemel a két „jel”, amelyek önmagukban nem jelölnek hangot: a ь (lágyságjel) az előtte álló mássalhangzó lágy ejtését jelzi, a ъ (keménységjel) pedig ma főleg elválasztó szerepű, például a съезд (kongresszus) szóban.
Az 1918-as reform
A mai helyesírás egy forradalmi döntés eredménye. A reformot még a cári időkben dolgozták ki nyelvészek, de bevezetését az 1917–1918-as rendeletek hozták el. A változások:
- eltűnt a ѣ (jaty), amely a kiejtésben már régen egybeesett az е-vel;
- az і helyébe az и, a ѳ (fita) helyébe az ф lépett;
- a szó végi keménységjel (például a régi миръ alakban) elmaradt.
A régi helyesírás az emigrációs kiadványokban évtizedekig élt tovább, ezért egy 1930-as évekbeli párizsi orosz újság ma is „régiesnek” hat.
Az ё rejtélye
Az ё betű hivatalosan az ábécé része, a mindennapi nyomtatásban mégis gyakran pontok nélkül, е-ként szedik. Az olvasónak ilyenkor tudnia kell, hogy például a всё (minden) és a все (mindenki) két különböző szó. Szótárak és tankönyvek ezért következetesen kiírják a pontokat.
Gyakorlati tanács
A betűket nem érdemes táblázatból magolni. Hatékonyabb ismerős szavakon gyakorolni: ресторан, метро, телефон, шоколад. Ezeket a magyar olvasó elsőre megfejti, és közben észrevétlenül rögzül a р, с és л hangértéke.