1849–1991
Magyar–orosz fordulópontok 1849-től 1991-ig
Négy évszám, amely meghatározta a két nép viszonyát: 1849, 1945, 1956 és 1991.
Közzétéve:
A magyar–orosz kapcsolatok története a 19. század közepétől kezdve néhány drámai fordulóponthoz kötődik. Ezek a magyar történeti emlékezetben ma is elevenen élnek.
1849: a cári beavatkozás
A magyar szabadságharc 1849 tavaszára sikeresen kiszorította az osztrák csapatokat az ország nagy részéből. Ferenc József ekkor I. Miklós cárhoz fordult segítségért, aki a Szent Szövetség szellemében mintegy kétszázezer katonát küldött Magyarországra. A túlerővel szemben a honvédsereg nem tudott helytállni. Görgei Artúr 1849. augusztus 13-án Világosnál az orosz csapatok előtt tette le a fegyvert – szándékosan nem az osztrákok előtt, abban bízva, hogy az orosz fél enyhébb bánásmódot eszközöl ki. A megtorlást ennek ellenére az osztrák hatóságok hajtották végre.
1945: felszabadítás és megszállás
A második világháborúban Magyarország Németország szövetségeseként harcolt a Szovjetunió ellen. 1944 őszén a Vörös Hadsereg elérte az ország területét, Budapest ostroma 1945 februárjában ért véget, a harcok áprilisban fejeződtek be. A szovjet csapatok jelenléte a háború után is megmaradt, és alapvetően meghatározta, hogy Magyarország a szovjet befolyási övezetbe került.
1956: forradalom és leverés
- október 23-án Budapesten diáktüntetés indult, amely néhány nap alatt országos forradalommá nőtt. A szovjet csapatok október végén kivonultak a fővárosból, november 4-én azonban nagy erőkkel tértek vissza, és leverték a felkelést. Magyarországot mintegy kétszázezer ember hagyta el.
1991: a kivonulás
Az 1990. márciusi megállapodás alapján a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonása 1990 márciusában megkezdődött, és 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. Ezt a napot Magyarországon azóta nemzeti emléknapként tartják számon. A Szovjetunió ugyanazon év decemberében megszűnt.
A kulturális kapcsolatok
A politikai fordulópontok mellett folyamatos volt a kulturális kapcsolat is: az orosz nyelv 1949 és 1989 között kötelező tantárgy volt a magyar iskolákban, a fordításirodalom pedig mindkét irányban gazdag. A kötelező nyelvoktatás megszűnése után az orosz nyelvtudás sokáig csökkent, ma ismét választható idegen nyelv a középiskolákban.